Noor obožuje hitrost in gibanje. To jo ves čas spremlja, tudi v mislih. Pravi, da v glavi sliši misli. Tudi zato ne more sedeti pri miru. Noor vadi nov trik, skok, imenovan -ollie-. Želi si, da bi nekoč postala vaditeljica rolkanja.
- 30 éves a Lendvai Idősebb Polgárok Otthona;
- megjelent a Hétköznapi hősök 6. füzete;
- Smart Hungary kiállítás Ljubljanában;
- a Kávészünet zenekar koncertje Lendván;
- Magvető: a növénytermesztési ágazat nehézségiről 2024-ben.
Vsebina oddaje:
- 30-letnica Doma starejših Lendava;
- izšla je 6. publikacija Vsakdanji junaki;
- razstava Smart Hungary v Ljubljani;
- koncert glasbene skupine Kávészünet v Lendavi;
- Sejalec: težave v pridelovalni panogi v letu 2024.
ozivalih@rtvslo.si.
Vabimo vas, da si pogovor v oddaji Omizje o tem, kam gredo Haloze, ogledate nocoj, v sredo 9. oktobra ob 20. uri v sporedu Televizije Maribor.
Oddaja Dobro jutro uvaja sodobne televizijske formate s poudarkom na kakovostnih vsebinah in je upoštevajoč delež televizijskih gledalcev med najbolje gledanimi oddajami nacionalne televizije. V letu 2014 so ustvarjalci oddaje prejeli eno najprestižnejših slovenskih medijskih priznanj: strokovnega viktorja za najboljšo zabavno TV-oddajo.
A Nagyító alatt című adás tematikus műsor, amely nagyobb terjedelemben, elmélyültebben és részletesebben tár fel valamilyen aktuális témakört. A témák az élet szinte minden területét érintik.
V gozdove radi zahajamo iz različnih vzrokov, med drugim tudi po borovnice in gobe. Kje pa se skrivajo te dobrote, nas bo poučil Matjaž Mastnak v družbi z Minejo Žgavec, kajti gozdovi so različni. Vrste gozdov pa so odvisne od tal, na katerih rastejo. Tla so lahko ilovnata, lahko je spodaj humus ali pa je zemlje malo in jo še sproti odnaša. Tako poznamo borov, bukov ali jelov gozd. Lahko pa jih razpoznamo še po drugih znakih ...
Ob 50 letnici lutkarstva na avstrijskem Koroškem bo spregovorila znana lutkarska strokovnjakinja, gostja oddaje Breda Varl iz Maribor. Svoje bogato znanje je vrsto let prenašala med zamejske lutkarje.
90-letna Mira Cencič publicistka, kulturna delavka, upokojena profesorica še vedno raziskuje vlogo družine Kosovel in predvsem njegovo vpetost v takrat odprt čezmejni prostor, zlasti v svetovljanski Trst v reportaži Mojce Dumančič.
A Nagyító alatt című adás tematikus műsor, amely nagyobb terjedelemben, elmélyültebben és részletesebben tár fel valamilyen aktuális témakört. A témák az élet szinte minden területét érintik.
Voditelj: Edvard Žitnik.
V gozdove radi zahajamo iz različnih vzrokov, med drugim tudi po borovnice in gobe. Kje pa se skrivajo te dobrote, nas bo poučil Matjaž Mastnak v družbi z Minejo Žgavec, kajti gozdovi so različni. Vrste gozdov pa so odvisne od tal, na katerih rastejo. Tla so lahko ilovnata, lahko je spodaj humus ali pa je zemlje malo in jo še sproti odnaša. Tako poznamo borov, bukov ali jelov gozd. Lahko pa jih razpoznamo še po drugih znakih ...
A Nagyító alatt című adás tematikus műsor, amely nagyobb terjedelemben, elmélyültebben és részletesebben tár fel valamilyen aktuális témakört. A témák az élet szinte minden területét érintik.
Ob 50 letnici lutkarstva na avstrijskem Koroškem bo spregovorila znana lutkarska strokovnjakinja, gostja oddaje Breda Varl iz Maribor. Svoje bogato znanje je vrsto let prenašala med zamejske lutkarje.
90-letna Mira Cencič publicistka, kulturna delavka, upokojena profesorica še vedno raziskuje vlogo družine Kosovel in predvsem njegovo vpetost v takrat odprt čezmejni prostor, zlasti v svetovljanski Trst v reportaži Mojce Dumančič.
A Hidak című magazinműsorban a legnagyobb mértékben a nemzetiségi politika, a nemzetiségi kultúra, az oktatás és a hagyományőrzés területe, a gazdaság, mezőgazdaság, környezetvédelem stb. van képviselve. A szerdai Hidakban a következő rovatok váltakoznak: Gazda(g)ság, Magvető, Egészségünkre!, Iskolapad és Emlékezünk…. A pénteki Hidakban pedig két rovat váltakozik: a Köztünk élnek és a Hagyományőrző.
Voda je nepogrešljiva, pravzaprav sta voda in življenje eno in isto. In ker obstaja voda na različnih krajih in na različne načine, je Matjaž povabil Minejo v ljubljanski botanični vrt, kjer sta pogledala, kaj je zanimivega v tistih vodah, ki ne tečejo iz pip, oziroma ki sploh ne tečejo. Takšne so stoječe vode, mlake in ribniki. Zvedeli boste, kakšna je razlika med mlako in ribnikom in seveda kakšne oblike in vrste življenja skrivata na in pod površjem, v globini ter v najbližji okolici.
http://www.carodej.org.
A Hidak című magazinműsorban a legnagyobb mértékben a nemzetiségi politika, a nemzetiségi kultúra, az oktatás és a hagyományőrzés területe, a gazdaság, mezőgazdaság, környezetvédelem stb. van képviselve. A szerdai Hidakban a következő rovatok váltakoznak: Gazda(g)ság, Magvető, Egészségünkre!, Iskolapad és Emlékezünk…. A pénteki Hidakban pedig két rovat váltakozik: a Köztünk élnek és a Hagyományőrző.
Voda je nepogrešljiva, pravzaprav sta voda in življenje eno in isto. In ker obstaja voda na različnih krajih in na različne načine, je Matjaž povabil Minejo v ljubljanski botanični vrt, kjer sta pogledala, kaj je zanimivega v tistih vodah, ki ne tečejo iz pip, oziroma ki sploh ne tečejo. Takšne so stoječe vode, mlake in ribniki. Zvedeli boste, kakšna je razlika med mlako in ribnikom in seveda kakšne oblike in vrste življenja skrivata na in pod površjem, v globini ter v najbližji okolici.
A Hidak című magazinműsorban a legnagyobb mértékben a nemzetiségi politika, a nemzetiségi kultúra, az oktatás és a hagyományőrzés területe, a gazdaság, mezőgazdaság, környezetvédelem stb. van képviselve. A szerdai Hidakban a következő rovatok váltakoznak: Gazda(g)ság, Magvető, Egészségünkre!, Iskolapad és Emlékezünk…. A pénteki Hidakban pedig két rovat váltakozik: a Köztünk élnek és a Hagyományőrző.
Slovensko Porabje je tipičen primer, kjer je vidno, da lahko državna meja (železna zavesa) pusti na ljudeh neizbrisen pečat. Porabski Slovenci so bili desetletja ločeni od svoje matične domovine in so živeli brez kakršnih koli stikov z domovino matičnega naroda. Etnično skupino (porabski Slovenci) sestavljajo ljudje, ki si delijo enake kulturne značilnosti, želimo si, da bo tudi ta etnična skupina še naprej sposobna in zmožna ohranjati svojo etnološko dediščino, ponos in identiteto, da bosta slovenski jezik in kultura porabskih Slovencev njihova prednost in ne problem. Slednje lahko dosežemo s tesnejšo povezanostjo porabskih Slovencev z matičnim nacionalnim korpusom. Zagotoviti je potrebno večjo možnost delovanja manjšine v javnosti predvsem preko televizijskega medija ter skušati v pozitivnem duhu do jezika manjšine razvijati taka stališča, ki bodo pospeševala znanje in uporabo narečja, ki mu grozi izumrtje.
Za porabske Slovence je pomembno, da postanejo bolj prepoznani na Madžarskem in v Sloveniji, zato si je potrebno prizadevati za takšen razvoj medijev, ki bo manjšince predstavil v pozitivni luči ter jim omogočil razvoj in napredek gospodarstva v Porabju, saj je to osnovni pogoj za obstoj ene maloštevilne narodnostne skupine.
Srečanje slovenskih upokojenskih partnerskih društev. Na Gornjem Seniku so zapele pevske skupine z obeh strani meje.
Vse za udobje gosta. Delavnice na gornjeseniški Slovenski vzorčni kmetiji so se udeležili porabski turistični ponudniki.
navrtu@rtvslo.si.
http://www.carodej.org.
Bodika je posebno drevo - zimzelen listavec, kar pomeni, da listi čez zimo ostanejo na vejah ( tako kot pri iglavcih). Matjaž in Mineja nam bosta to drevo predstavila v vseh pogledih. Rastlina je razširjena tudi po drugih celinah. Iz angleškega kulturnega področja pa smo prevzeli tudi njeno okrasno funkcijo. Skoraj da ni božičnega okrasja brez bodike - zelenih vejic z bodičastimi listki in rdečimi ali zelenimi jagodami.
Vabimo vas, da si pogovor z Janjo Glogovac v oddaji Dober večer ogledate nocoj, v ponedeljek 7. oktobra ob 20. uri v sporedu Televizije Maribor!
Avtorica oddaje: Alenka Zor Simoniti
Režiser: Valentin Pečenko.